A faelgázosító kazánok egy rendkívül hatékony, modern alternatívát kínálnak a hagyományos típusú, kategóriákkal alacsonyabb költséghatékonysággal üzemelő fűtési megoldásokkal szemben. Magyarország lakosságát tekintve elmondható, hogy napjainkban még viszonylag kevesen hallottak erről a rendkívül ígéretes fűtési lehetőségről. És még ennél is jóval csekélyebbnek mondható azoknak az embereknek a száma, akik legalább a faelgázosító kazánok fűtéstechnológiájára vonatkozó legalapvetőbb ismeretekkel, illetve az alkalmazásukkal járó konkrét előnyökre kiterjedő tudással rendelkeznek. Pedig tudományos alapjaiban egy több évtizedes múltra visszatekintő tüzelési technikáról – tehát korántsem valami harmadik évezredben napvilágot látott újdonságról – van szó, hanem egy olyanról, amelyet már a második világháború idején is ismertek és alkalmaztak: Igaz, ekkoriban elsősorban még nem épületfűtési vonatkozásokban, hanem egyes gépjárművek belső égésű motorjainak eredményesebb meghajtása céljából. Azonban rövid idő elteltével felfigyeltek a módszer fűtési rendszerek terén rejlő lehetőségeire is, és ahogy teltek az évek, a technológia kiemelkedő eredményekkel bizonyított célszerűségét. Ennek köszönhetően a faelgázosító kazánok napjainkra fokozott (egyelőre elsősorban külföldi) népszerűségre, valamint komoly szakmai elismertségre tettek szert; és ez még csak a kezdet! Akiknek alkalmuk nyílt már közelebbről is megismerkedni velük, mind egyetértenek abban, hogy a faelgázosító kazánok egy rendkívül virágzó jövő elébe néznek világszerte.
Rendkívül időszerű tehát legalább általános szinten megismertetni e technológiát a magyarországi lakosokkal is: Gondoljunk csak mindazokra a nehézségekre, amelyek egy hazai átlagember életében a fűtési számlák határidőn belüli befizetése kapcsán merül fel... És ezzel szemben képzeljünk el egy olyan életet, amely teljesen mentes azoktól a nyomasztó problémáktól, amelyeket az évről-évre magasabb energiaárak jelentenek szinte minden hazai család, háztartás számára. A megújuló energiaforrásokra alapuló alternatív energiafelhasználási módszerekkel már középtávon is rengeteg pénzt takaríthatunk meg, gondtalanabbá tehetjük mindennapjainkat, és a világszinten egyre inkább végüket járó energiakészletek okozta bizonytalansággal és egzisztenciális kiszolgáltatottsággal szemben egy reális, biztos jövőképet biztosíthatunk magunk számára. Nem csoda, hogy aki egyszer valamelyest megízlelte az energiafüggetlenség felszabadító ízét, annak rendszerint komoly törekvése lesz a birtokában lévő eszközzel kombinálható többi alternatív módszer megismerésére és alkalmazására, tehát energiafüggetlensége mértékének továbbnövelésére is.
A rendelkezésünkre álló energiaforrások újszerű felhasználási lehetőségei, a közvetlen lakókörnyezetben még kevésbé elterjedt, ám sokkal költséghatékonyabb és fenntarthatóbb energiafelhasználási megoldások, az általuk nyerhető elképzelhetetlen előnyök felé vezető út is egyetlen lépéssel kezdődik: Bízunk benne, hogy az alábbi, faelgázosító kazánok témájában íródott szöveg remek lehetőséget nyújt erre minden érdeklődő számára. Reméljük, hogy a következő bekezdések egy olyan, laikusok számára is könnyen érthető leírásnak bizonyulnak majd, amelyből minden olvasónknak sikerül egy általános, mégis átfogó jellegű képet kapni a faelgázosító kazánokkal kapcsolatos legfőbb tudnivalókról.
Az emberiség már az ősidőkben is használta a tűzet, mikor még alig tudott róla valamit: Eleinte mindössze látta a vele járó füstöt, és érezte a meleget jelenség környezetében, majd elkezdte kiismerni, használni, előállítani... Magát az égés folyamatát azonban csupán a modern tudományágakban folytatott kutatások eredményeinek köszönhetően, az egyre komplexebbé váló ismeretanyagunk révén kezdtük csak el igazán megérteni. A faelgázosító kazánok e tudásunk gyümölcseinek egyikét képezik
A faelgázosító kazánok által alkalmazott fűtéstechnológia lényege röviden összefoglalva az, hogy esetükben egy minden részletre kiterjedő, teljes egészében tudatos emberi kontroll alatt álló égési folyamatról van szó, amely egy kerámiából készült égéstérben megy végbe. Ha tetszik, ezt az égést „fordítottnak” is nevezhetjük a tradicionális működésű kazánokban zajló tüzeléssel szemben, a faelgázosító kazánokban ugyanis – mint hamarosan szót ejtünk még róla – az égés folyamata nem lentről-felfele, hanem fentről-lefele irányba zajlik. Szintén említésre méltó sajátosságuk e készülékeknek, hogy nem a szilárd tüzelőanyag, hanem bizonyos, a fából a lángnyelvek által felszabadított gázok további égetését tűzik ki elsődleges célul. Ez azért van így, mert különben, mikor az égést a bevett módon nyílt láng mellett valósítjuk meg, akkor a fából a felszálló füsttel mindig kárba vesznek olyan gáz halmazállapotú éghető anyagok is, amelyek bár a fennálló égést nem tudják tovább táplálni, lehetne még belőlük energiát kinyerni. Ezzel szemben akkor, hogyha az égetést egy lezárt térben, egy pusztán jóval csekélyebb mennyiségű levegőt tartalmazó közegben hajtjuk vége, akkor az égő fa intenzívebb füstöt ad, amely hidrogén, szénmonoxid, széndioxid és szénhidrogén összetevőkkel is rendelkezik.
Hogyha a zárt térben, kevés oxigénnel zajló égés során keletkező füsthöz meghatározott adagolási technikával levegőt adunk hozzá, akkor a füst egyik alkotóelemeként jelen lévő szénmonoxid képes arra, hogy egy rendkívül magas hőfokú égéssel jelentős mennyiségű, máskülönben felhasználatlan hőenergiához juttasson minket. Ez az eljárás kivételesen magas, 1300-1400°C-os hőmérséklettel jár együtt, e fokozott forróság egyik további előnye pedig az, hogy az égés után igazán csekély mértékű hamu, takarítandó fűtési salak marad hátra.
A faelgázosító kazánok két külön kazántér, egy alsó- és egy felső kazán kombinációjából épülnek fel. A megszokotthoz képest fordított irányban zajlik bennük az égésfolyamat: a tüzelésre szánt fa a felső kazántérbe kerül, és ott fog égni, az alatta lévő kazán pedig a hevítés és a gázvisszavezetés feladatait kapja osztályrészéül.
A felső égéstérbe csak a normál módon való égéshez szükséges levegőmennyiségnél kevesebb kerül, ettől pedig beindul az a füstgázképződés, amelyben a már említett, éghető és kinyerhető energiában gazdag gázfajták jelen lesznek. Mikor aztán a fenti részben a tűzifák elérik az optimális égésfokot, kezdetét veszi a faelgázosító kazánok sajátságos ventillációs folyamata, amely során a szóban forgó gázok ventilátor alkalmazásával egy kerámiaszűkítőn át az alsó kazánrészbe kerülnek. A speciális kerámiaszűkítő olyan furatokkal is rendelkezik, amely lehetségessé teszi azt, hogy rajta keresztül ezzel párhuzamosan friss, úgynevezett szekunder (másodlagos) levegő jusson a rendszerbe az égésfolyamat táplálása céljából. (A kazánba kerülő levegő összmennyisége körülbelül 1:2 arányban oszlik el a felső-alsó kazánok között.) Rögtön e szekund. levegő megérkezésének pillanatában az alsó kazánrészben működésbe lép a rendkívül magas, 1500°C-ot is megközelítő szúróláng, amely forró közbenjárásának köszönhető az, hogy a fa végül eredményesen elgázosodik. (A szúróláng extrém hőmérsékletéből fakadóan, mivel e láng rávezetése nem volna megoldható egy fémfelület esetében, a faelgázosító kazánok a kerámia alkalmazását követelik meg.) A folyamat eredményeként kapott magas hőmérsékletű gázok hőjét a készülék majdnem mindegyik oldalán megtalálható kerámia-hőcserélők veszik át.
A tényleges energiafelhasználás úgy néz ki, hogy adott hőfok elérése után egy beépített keringető szivattyú lép működésbe, amely a hőenergiát a kazánból a kívánt hasznosítási helyig továbbítja. A faelgázosító kazánok alkalmazása során a szélsőségesen magas hőmérséklet ellenére sem kell tartanunk a túlmelegedés veszélyétől: A lelkiismeretes tervezők természetesen arra is gondoltak, mi legyen akkor, ha valami oknál fogva túlforrósodna a készülék. A faelgázosító kazánokat külön e balesetvédelmi célból fakadóan egy ún. hűtőhurokkal szerelték fel, amelynek lényege az, hogy bizonyos mértéket meghaladó túlmelegedés veszélyének fennállásakor gyorsan hideg vízzel hűtse le a rendszert az egyik benne található hőcserélőn keresztül.
A faelgázosító kazánok alkalmazásával a tűzifából egy speciális közegű égés során további éghető gázok nyerhetőek. Ne szerénykedjünk, mert bizony nyugodt szívvel érezhetjük magunkat egy 21. századi „tűzmesternek”, amennyiben szilárd mivoltán túl a tüzelőanyagunk füstjében található többi értékes anyagot is sikerül elégetnünk – a fagázokban rejlő égéshő hasznosítására vonatkozó technikával a lehető legtökéletesebb módját űzzük a fával való fűtési alternatíváknak. Persze a legtöbb ember a faelgázosító kazánok nyújtotta fűtéstechnológiai lehetőségeket nem kifejezetten a lényét átjáró büszkeség-érzés, hanem sokkal inkább az ily módon elérhető anyagi előnyök megszerzése miatt aknázza ki: Hiszen e fűtési módszer összehasonlíthatatlanul kifinomultabb energiafelhasználási koncepcióval, és persze jóval költséghatékonyabb üzemeltetési vonatkozásokkal rendelkezik. Azonos eredmény – de jóval kevesebb fa-felhasználás! Vagyis ugyanolyan kellemes hőmérsékletű, jólesően meleg hőérzetet nyújtó beltéri levegő – kevesebb tűzifára költött pénz fejében! (A faelgázosító kazánok teljes megtérülésének időtartalmára még bővebb kifejtést nyújtva visszatérünk a későbbiek során.)
További fontos előnye kényelmi szempontokban gyökerezik: Nem kell folyamatosan figyelni, kell-e még a tűzre, és 1-2 óránként pakolni a kazánba a tüzelőanyagot – a faelgázosító kazánok fűtéstechnológiájával a száraz keményfa égése akár 5-6 órán keresztül is kitart! Az ily módon, ilyen hatalmas mértékben elégetett faanyag után pedig szinte semmi hamu, salakanyag marad takarítanivalónak – egyszerű és gyors tisztítására csak nagyon ritkán kell sort kerítenünk, többé nem lesz heti-, vagy párnapi-rendszerességgel elvégzendő program!
Lehetőségünk nyílik a puhafával és a keményfával való tüzelés lehetőségeire is, a faelgázosító kazánok felső részébe mindkét típusú tűzifából szép számmal rakhatunk – bizonyos típusok égetőtere meghaladja a 180 literes méretet is! Rendszerint tetszésünk szerint kalibrálhatjuk a készülékeket 65°C és 90°C közötti hőérték elérésére. Mikor a faelgázosító kazánok megközelítik a beállított hőfokot, önszabályozó módon lejjebb állítja a fűtéshez szükséges ventillációs folyamat teljesítményét, majd ha elérte az illető hőmérsékletet, teljesen kikapcsolja a ventilátor működését, és leállítja az égetést. Ha a kazánba rakott összes tűzifát elégette, üzemen kívül helyezi a ventillátoron kívül a keringető szivattyú működését is, hogy semennyi energiát se fogyasszon el feleslegesen. A faelgázosító kazánokkal való fűtési technológia kiugróan magas (egyes típusoknál a 90%-ot is elérő!) hatásfokából fakad az is, hogy egy messzemenően környezetbarát módszer tud lenni; olyannyira, hogy a készülékek üzemeltetésével járó környezetszennyezés mértéke az Európai Unió által meghatározott felső limit 1/10-ét sem éri el.
Jól láthatjuk tehát, hogy szűkölködésnek nyoma sincs a faelgázosító kazánok nyújtotta előnyök terén: Felhasználóbarát kezelhetőség, páratlanul költséghatékony működés, többek szerint egyféle „kiválasztottság” érzését is nyújtó, mindenesetre vitathatatlanul komfortos felhasználói élmény, energiatakarékos önszabályzó üzemelés és környezetbarát, megújuló energiaforrások használatára épülő működés – mi kellhetne ennél több?
Mikor az alkalmazhatóságuk tekintetében kínálkozó lehetőségeket vesszük szemügyre, a faelgázosító kazánok igazán sokoldalú mivoltával találjuk szembe magunkat. Lehet őket kizárólag épületfűtési célzattal üzemeltetni, akár kiegészítve egy puffer tároló eszközzel, akár önmagukban. Problémamentes, bevett használati módja a kombinált működés is, amely során elvégzi egyrészt a fűtési rendszerhez tartozó, másrészt pedig a mindennapi főzéshez-zuhanyzáshoz-mosáshoz és hasonló célokra való használati víz melegítését is. Fontos funkciót tölthetnek be a faelgázosító kazánok az újonnan beépítésre kerülő vagy már telepített napkollektoros rendszerek működésében is, a kettejük alkotta páros alkalmas módszer lehet arra is, hogy teljesen kiléphessünk a gázenergia-fogyasztó emberek csoportjából. Bármilyen méretű fahasábokat, keményfát és puhafát is tölthetünk bele, mert nem „válogatós” a készülék – kivéve egyetlen-egy vonatkozásban, amelyet mindig tartsunk észben, mert különben visszafordíthatatlan károkat szenvedhet a készülékünk... FIGYELEM!!! A faelgázosító kazánok égésterében mindig csakis ténylegesen száraz, pontosabban maximum 18-20 % nedvességtartalommal bíró tűzifát égessünk! Ellenkező esetben ugyanis elromolhat a készülék: A túl nedves fa égési folyamata során ecetsav jön létre, ez pedig rövid úton végzetesnek is bizonyulhat a faelgázosító kazánok számára, a savas vegyület ugyanis belülről kifejtve nemkívánatos hatását meglepően hamar képes szétmarni a fűtőeszközünk falát.
Különböző specializáltsággal rendelkező faelgázosító kazánok is kaphatóak kereskedelmi forgalomban. Létezik olyan típus is, amely a bevett fahasábok mellett kifejezetten fabrikett elgázosítására lett kifejlesztve, sőt, néhány közülük már minimális mértékű, egyszerű, házilag is gond nélkül elvégezhető módosítással is új fűtőanyag-felhasználási alternatívákra nyújt lehetőséget. Egyes faelgázosító kazánok az üzembe helyezést követően (miután már megbizonyosodtunk arról, hogy a készülék alapjáraton teljesen problémamentesen működik,) a felső ajtajuk cserélése által egy pellet-felhasználáshoz szükséges égetőfej beszerelését teszik lehetővé. Kis utánajárással könnyen találhatunk az interneten olyan faelgázosító kazánokat, szénelgázosító kazánokat is, amelyek úgyszintén könnyedén olyan állapotúvá alakíthatóak át, hogy egy pellet-égetőfej beszerelésére alkalmassá váljanak.
Lehetséges, hogy sokakat meglep a faelgázosító kazánok fűtéstechnológiájára való átváltás anyagi megtérülésének időtartama: Ez ugyanis rendszerint jóval rövidebb időt jelent, mint amivel egy napkollektoros fűtés- illetve használati melegvíz-rendszer kialakítása esetében, vagy akár a pellet kazánok egyikének beszerzése és telepítése vonatkozásában számíthatunk.
Hihetetlennek tűnhet, de igaz: A korábban földgázhasználatra alapuló fűtések esetében a faelgázosító kazánok megtérülési ideje mindössze 3, de maximum 4 év! Ha sikerül pályázati úton állami támogatást is nyerni az eszköz telepítéséhez, akkor ez az idő akár 2 évre is csökkenhet.
Hogy miért ilyen rövid a faelgázosító kazánok megtérülési ideje? A válasz pofonegyszerű: A faelgázosító kazánok egy olyan fűtéstechnológia, amely energiaforrás gyanánt a fa használatán alapul. Napjainkban pedig – mint azt szinte minden ember tudja – a fánál olcsóbb tüzelőanyagot nem lehet találni, egyszerűen ár-(fűtő)érték arányát tekintve ez éri meg a legjobban. Gondoljunk csak bele, mennyire filléres kiadásokkal járna egy fűtési szezon akkor, hogyha a szimpla nyílt környezetben való tüzeléses módszerekhez (kandalló, cserépkályha, fakazán) szükséges tűzifa árával megegyező áron juthatnánk hozzá egy olyan tüzelőanyaghoz, amely fűtőértékét tekintve viszont még nála is sokkal nagyobb teljesítményű! Bizony-bizony, és mindez nem csupán vágyálom, hanem egy mindenki számára nyitva álló lehetőség arra, hogy fűtési költségeit végérvényesen optimalizálja; egy hosszú távon is gyümölcsöző hasznot hozó befektetés, ára pedig mindössze egy akár már rövid-, de legfeljebb középtávon megtérülő kiadás...
Mérlegelni és dönteni, mindenkinek saját feladata mint minden másban, ez ügyben is – egy dolog viszont biztos: A faelgázosító kazánok nem viccelnek!